Szombaton az élen haladó egyik csapatra rálőttek egy AK47-essel. Sem a csapat nevét, sem az autó típusát nem írjuk le, a navigátor kérésére. A navigátor felesége, ha megtudná, nem engedné többet Afrikába. A szenegáli Niokolo Koba Nemzeti Parkban parkőrök leállították őket. Nem vették észre a fegyveres őröket és tovább hajtottak. Az őr fogta a fegyverét és az elszáguldó autó porfelhője után leadott két lövést. A mezőny leghagosabb autójában ültek, és rally átbeszélő - fülhallgató volt a fülükön. Ezért elképzelhető, hogy nem hallották a zajban, a fülhallgatóban, a lövéseket vagy nem regisztrálták, hogy az két AK47-es lövés volt, de a történet szempontjából ez lényegtelen is. Ők mentek tovább.
A mögöttük érkező összes versenyzőt pedig dühösen leállították a fegyveres parkőrök és nem akarták tovább engedni. A leállított, közel 20 csapat, ott vesztegeltek az őröknél. Az olasz csapat és egy túra kategóriás hölgy, a franciául jól beszélő Krisztina elkezdett egyezkedni az őrökkel.
Eközben a 14-es csapat navigátora gyalog elindult megkeresni a következő geo pontot, amiért 5 pont járt. Elgyalogolt 900 métert, megtalálta, majd visszament. Közel 2 kilométert gyalolgolt a dzsungelben, míg az olasz és Krisztike egyezkedett a két fegyveressel.
Közel két óra tárgyalás után megállapodtak, hogy két feltétettel mehetnek tovább az ártatlanul ott tartott autók. 380 Euro (lehet, hogy több vagy kevesebb, a történet szempontjából lényegtelen) büntetés megfizetése után egy konvojban, kísérettel elhagyhatják a parkot. A 14-es csapat és mások is ezt hülyeségnek és igazságtalanságnak tartották és nem akarták kifizetni a büntetést, de végül a közösség nyomására ők is bedobták a 380 Euro rájuk eső részét.
Majd elindult a konvoj a 2 kilométerre lévő geopontig. Ott mindenki megállt, kiszállt és elkezdte fényképezni a geo pontot. A 14-es csapat, akik már korábban elgyalogoltak ide és még 2 másik autó kiszálltak a konvojból és élve a lehetőséggel elindultak előre a park kijáratához, a konvojon kívűl.
Az esti célban feldühödött ellenfelek közös óvást adtak be ellenük és kerték, hogy a bírók osszanak ki büntető pontot ellenük. A peticiók szerint mások testi épségét és biztonágát veszélyeztették azzal, hogy nem tartották be a parkőrökkel kötött közös megállapodást.
A konvojból való kiválásért nem róttak ki újabb büntetést vagy hoztak szankciót a parkőrök. A kiválló csapatok csak idő előnyhöz jutottak. Semmilyen más előny nem érte őket.
A fáradt csapatok közt, a pattanasig feszült idegeknek és a reggeli lövöldözéssel járó sokknak köszönhetően a táborban elszabadultak az indulatok. Volt némi lökdösődés, szidkozódás és hangos szóváltás is. A stressz hatására többen kérték, hogy töröljék az adott napot a bírók, de mindenképp büntessék meg a renegát csapatokat.
A bírók késő éjszakába nyúlóan körbe járták a témát és arra a következtetésre jutottak, hogy
a) a rálőtt csapatnak vissza kell fizetni a 380 Eurot a többieknek és elnézést kell kérni a kellemetlenségért.
b) a renegát csapatokat pedig semmilyen alapon nem lehet büntetni.
1) Az indoklás szerint a Bamako egyéni verseny és nem csapat verseny. Az egyik csapat nem erőltetheti az akarátát egy másik csapatra. A döntéseit mindenki maga kell, hogy meghozza és azokkal járó következményeket el kell fogadnia. A szabályzat nem írja elő, hogy az autónak is ott kell lenni a feladatoknál. Így a 2 kilométer gyalgolás nem ütközött a szabályzatba.
2) A szabályzat 16-os pontja leírja, hogy a Bamako tele van "nem kiszámítható eseményekkel". Ezek is a verseny részét képzik. Ez egy abszolút ki nem számítható esemény volt, amely a verseny részét képezte. A csapatoknak a "nem kiszámítható eseményeket" kezelni kell. A leleményesség, találékonyság és feladatmegoldó készség itt válik a verseny fontos részévé. Ezek teszi a Bamakot izgalmasabbá.
3) A konvoj döntését egyetlen verenycsapat (olaszok) és a túra kategóriás Krisztina hozta meg. Miután megállapodtak az őrrel, kész tény elé állítottak minden versenyzőt. A döntés nem demokratikusan született. A döntés ellen többen, köztük a 14-es csapat is tiltakozott. Az ő véleményünk és tapasztalatuk szerint egy kisebb kenőpénzért is elengedtek volna mindenkit.
4) A testi éppség kérdésében több csapatot is meghallgattak a bírók és 5 egymásnak teljesen ellentmondó véleményt kaptak. A vehemensebben bírságot követelők veszélyesnek tartották a szituációt. Míg mások azt nyilatkozták, hogy szó sem volt arról, hogy az őrök tovább akartak volna lövöldözni vagy bárki bármilyen veszélyben lett volna.
A szabályzatnak egyetlen olyan pontja sem volt, amit a bírók szerint megsértettek volna a kiváló csapatok. Ami a futam szellemiségét illeti, a Bamako a megoldó készségről és a rizikó vállalásról szól. A konvojból kiváló csapatok nagyon nagy rizikót vállaltak, hiszen tudták, hogy a park bejáratánál elkaphatják őket és lépésük pénz és időveszteséggel is járhat.
Felmerülhet az etikátlanság kérdése is. Etikátlanul vagy nem sportszerűen viselkdett-e a három csapat? Ezzel együtt felmerülhet az a kérdés, hogy egy etikusan meghozott döntés eredménye volt-e az ő viselkedésük. Erről még hosszasan lehetne morfondírozni, vitázni. Egy dolog biztos volt, mindhárom bíró döntése egybehangzó és kétséget kizáró volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
NANUK 2012.01.31. 14:47:09
A Nemzeti Park őrei helyi hatóságnak számítanak, tehát ez a megállapodás az területre akkor érvényes közlekedési szabályt foglalja magában. Mivel a szabályzat 7. pontja (Közlekedési szabályok és azok megsértése) kimondja hogy
A Budapest – Bamako során érintett országok mindegyikében a helyi közlekedési szabályokat kell figyelembe venni. Nincsenek kivételek a rally versenyzői számára.
Ezért a konvojt a megállapodás ellenére elhagyók súlyos szabálysértést követtek el. Így a az a bírói döntés, hogy
„b) a renegát csapatokat pedig semmilyen alapon nem lehet büntetni.”
ellentétes az érvében lévő szabályzattal, így az indoklás sem állja meg a helyét.
„Az egyik csapat nem erőltetheti az akaratát egy másik csapatra.”
Jelen esetben nem beszélhetünk saját akarat ráerőltetéséről, hanem az éppen érvényben lévő helyi szabályok be nem tartásáról.
„A döntéseit mindenki maga kell, hogy meghozza és azokkal járó következményeket el kell fogadnia.”
Ez igaz, tehát az érintett csapatoknak el kell fogadni a helyi közlekedési szabályok megsértéséért járó büntetést. A szabálysértés tényét 17 csapat tanúvallomása bizonyítja.
„A konvoj döntését egyetlen versenycsapat (olaszok) és a túra kategóriás Krisztina hozta meg. Miután megállapodtak az őrrel, kész tény elé állítottak minden versenyzőt. A döntés nem demokratikusan született.”
Feltételezem senki sem akadályozta a többi csapat tagjait (maximum a nyelvtudás hiánya), hogy részt vegyenek a tárgyalásokban. Sőt, valószínűleg még örültek is annak, hogy más megoldja helyettük ezt a kényes problémát.
„A döntés ellen többen, köztük a 14-es csapat is tiltakozott. Az ő véleményünk és tapasztalatuk szerint egy kisebb kenőpénzért is elengedtek volna mindenkit.”
„A 14-es csapat és mások is ezt hülyeségnek és igazságtalanságnak tartották és nem akarták kifizetni a büntetést, de végül a közösség nyomására ők is bedobták a 380 Euro rájuk eső részét.”
Gondolom senki sem akadályozta meg (esetleg a nyelvtudás hiánya), hogy többen, köztük a 14-es csapat esetleg külön (vagy jobb – pl. a 3 fős 14-es csapatnál 6,35 EUR/fő ) alkut kössön a hatósággal, illetve akár az egész tárgyalást lebonyolítsa. Ők a tárgyalások irányítása helyett pl. gyalog becserkészték a közeli geo pontot. Hiszen,
„Eközben a 14-es csapat navigátora gyalog elindult megkeresni a következő geo pontot, amiért 5 pont járt. Elgyalogolt 900 métert, megtalálta, majd visszament. Közel 2 kilométert gyalolgolt a dzsungelben, míg az olasz és Krisztike egyezkedett a két fegyveressel.”
Elgondolkodtató, hogy míg a háta mögött a társai két fegyveressel tárgyalnak a szabadulásról, (akik néhány perccel azelőtt 2 lövést is leadtak egy autóra,) addig valaki besétál a nagy sötét sűrű dzsungelbe. Hát ez az igazi hős. Mivel a feladat az autóval is járható út mentén volt ez ha megtörtént 20-25 percet vehetett igénybe. De megtörtént??
„A konvojból kiváló csapatok nagyon nagy rizikót vállaltak, hiszen tudták, hogy a park bejáratánál elkaphatják őket és lépésük pénz és időveszteséggel is járhat. „
Hú de bátor fasza gyerekek, de az is lehetett volna még pl. hogy ők kijutnak, aztán a konvojon kérik számon a renitenseket és visszatartják őket. Hiszen a 2 órás várakozás (egyezkedés) is mások bűne miatt következett be, akik mellesleg gond nélkül továbbhajtottak, és kiléptek a nemzeti parkból
A szabálysértés tényét és a büntetés mértékét nem befolyásolja, hogy az elkövetése (szerencsére) nem vonzott újabb „nem kiszámítható eseményt, eseményeket”.
„... mások azt nyilatkozták, hogy szó sem volt arról, hogy az őrök tovább akartak volna lövöldözni ...”
Utólag ebben a témakörben könnyű bármit is állítani, de van egy székely mondás ami úgy végződik, … a medve nem játék. Hát ugyan ez elmondható a fegyverről is. És mint tapasztalták, azon a vidéken könnyen meghúzzák a ravaszt.
„Andrew G. Szabo január 31.
Akkor is vérlázító, de ilyen Afrika. Egyik nap megígérnek valamit és a másik nap mar nem úgy van.
Az viszont biztos, hogy
A/ A renitens csapatok előre megfontolt szándékkal (hiszen már a megállapodás megkötése közben nemtetszésüket fejezték ki) megsértették az akkor és ott érvényes közlekedési (vagy akármilyen) szabályokat. Ezzel kockáztatták, hogy esetleg újabb „nem kiszámítható eseményeket” generálnak. (akár újabb lövések eldördülése is, hiszen „fegyverszünetről”, „fegyverletételről” nem kaptak semmilyen garanciát.) Így reális veszélybe sodorták a konvoj szabályokat (megállapodást) megtartó tagjait is.
B/ Súlyosbító körülmény, hogy „bajtársaikat” is cserbenhagyták azzal, hogy megsértették a (teljesen mindegy hogy milyen körülmények között kötött) közös megállapodást. Avval, hogy ugyan vonakodva, de befizették a rájuk eső részt részeivé váltak a „vérszerződésnek”.
„Egy dolog biztos volt, mindhárom bíró döntése egybehangzó és kétséget kizáró volt.”
Lehet hogy a három bírónak nincsenek kétségei, de tán másoknak vannak.
Csak egy kérdés:
Ha valamelyik csapat lakott területen belül 10 percig a megengedett 50 helyett 60 km/h sebességgel megy az szabálysértés, és ütközik-e a Bamako versenyszabályzatával?
A három bíró szerint nem, hiszen nem okoztak balesetet, ez az ő döntésük volt, és különben is csak valamivel kevesebb mint 2 perc előnyhöz jutottak.